Rövidesen. Legalábbis ezt ígéri a Narancspárt. A Kánaán már türelmetlenül toporog a küszöbön. Még egy népszavazást (vagy kettőt, vagy hármat, vagy legfeljebb a 2009-ben esedékes EU-parlamenti választásokat) kell türelemmel kivárniuk és megnyerniük – na kinek is, hát persze, a zembereknek – és minden egyszeriben jóra fordul. A hazug, népnyúzó, korrupt, rendőrterrorista kormány úgy fut szanaszét, hogy még a nyomukat se látni majd. Vagy nem. De akkor 2010-ben üt majd az igazság órája. Hacsak a tolvaj kommunisták el nem lopják addig... És akkor egyszeriben felkel majd a narancsszínű nap Hunnia egén. A Vezénylő Tábornok diadalmasan a Parlamenthez hajtat majd egyszerre mind a két páncélozott BMW-jén, hogy haladéktalanul hozzálásson a zemberek (és saját) sorsának jobbra fordításához. Legrövidebb időn belül minden magyar otthonba (na jó, nem mindegyikbe, csak a zemberekébe) két vadonatúj, csillogó-villogó csapot szerelnek fel. Az egyikből folyik majd a tej, a másikból meg a méz. (Külön kérésre természetesen ugyanez sörrel és whiskyvel is kapható). A kerítéseket ezentúl alanyi jogon minden zember háza köré kolbászból fonják majd, ingyenes lesz az oktatás, a közlekedés, bevezetik háromhatvanas kenyeret, az összes multicéget elzavarják a jó édesanyjába (természetesen a gaz magánbiztosítókkal egyetemben). Felemelik a nyugdíjat, leszállítják az adókat, eltörlik a vámokat, az illetékeket valamint a multat (rabszolgahad, indulj velük!). Visszaállítják az egybiztosítós rendszert, amit rövid időn belül – naná, hogy a zemberek határozott követelése nyomán – a nulla biztosítós rendszer vált majd fel. De messze nem ez lesz a végállomás. A Nemzet Főorvosa és az Orvosi Főkamarás Úr már serényen munkálkodnak a mínusz-egy biztosítós, majd az azt felváltó mínusz-kettő biztosítós rendszer előkészítésén. Eltörlik az ezerszer átkozott vizitdíjat, ezt a jövőben Állam Úr fizeti majd minden dokinak, csakúgy mint a hálapénzt, egyszersmind megszüntetve ezzel a zemberek tudatos és előre eltervezett népnyúzását. Közismert ugyanis, hogy Állam Úrnak reeeeeengeteg pénze van, jobban mondva, lesz neki, ha majd nem lopják ki a szemét a komcsik. Ha meg elfogy, hát majd nyomtat magának, mire való különben a jó öreg Pénzjegynyomda? Közben előrehaladott tárgyalásokat folytatnak magával az Úristennel is, áldaná meg a magyart némi vissza nem térítendő támogatással, például az egykor már jól bevált mannaeső mintájára havi rendszerességgel irányítson pénzesőt a Kárpát-medence fölé. Persze, a gaz komcsiktól és libiktől minden kitelik, még talán az ördög öreganyjával is összefognak, ha a zemberek sanyargatásáról van szó. Így őket a Vezénylő Tábornok örökre száműzi a közéletből, és a magyar zemberek igazi magyar nemzeti érzelmű ellenzéket kapnak: nemsokára megalakul a Narancspárt ellenzéki tagozata, amely szoros szövetségben munkálkodik majd az igazi nemzeti kormánnyal az igaz magyar zemberek érdekében. És akkor majd – annyi évszázad szenvedése után – végleg jóra fordul a magyar zemberek sorsa. Ha meg mégsem, akkor pedig meg lesz nekik magyarázva, de alaposan, hogy az bizony jóra fordult, csak ők még nem vették észre. Vegyék hát észre sürgősen, különben akkora pofont kapnak, hogy a fal adja a másikat. És akinek ez nem tetszik, az nem is igaz magyar zember, úgyhogy mehet, amerre lát, fel is út, le is út...
Szép világ lesz hát Álomország 2.0, annyi biztos. De mintha rémlene valami hasonló a nem túl távoli múltból. Amikor is az Álomország 1.0 lett bevezetve, amit aztán sorban követtek az 1.1, 1.2 stb. verziók. Akkor is minden ingyen volt, az időközben nyugdíjazott jó öreg Állam Elvtárs gondoskodott a zemberekről. (Igaz, őket akkor még nem zembereknek hívták, hanem Dolgozó Népünknek). A főnök sem a Vezénylő Tábornok volt, hanem a Bölcs Vezér És Tanító, akit a későbbi verziókban az Első Titkár (Főtitkár) váltott fel. Persze, közben történt még egy s más, amit most idő hiányában nem részleteznék, meg aztán élünk még néhányan, akiknek személyes emlékeik vannak minderről.
Egy dolgot azonban nem lenne szabad elfelejteni: valahol az 1.8 verzió táján Álomország kifújt. Nem megdöntötték, eldőlt magától, mint később a Postabank legendás macija. Ende, konyec, finito, The End – ahogy tetszik. Mert az Álomországok előbb-utóbb kifújnak. És nem marad utánuk más, mint kosz, szemét, és a remény (mint tudjuk, az utóbbi hal meg utoljára). Annak a reménye, hogy egyszer majd csak sikerül kilépni ebből az átkozott körből, és másfelé indulni. Gondoljuk meg, emberek (nem zemberek!!!!)! Nem kellene inkább a Reális Ország 1.0 projektnek nekiállni? Narancsosok, Szegfűsek, Tulipánosok, Szabad Madarak, mindenki. Ki tudja, talán már unokáink élvezhetnék is hozadékát...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.